Dömös-Rám-szakadék-Dobogókő túra

A 9.a kiegészülve néhány vállalkozó kedvű 11.a-s tanulóval Steyer Zalán és ifj. Szabó László osztályfőnökök vezetésével 09.16-án vadregényes túrán vett részt Dömös-Rám-szakadék-Dobogókő túraútvonalon.

Dömös – Rám-szakadék – Dobogókő (egy irányban – felfelé): táv: 8,34 km, szintemelkedés: 645 m idő: 4 óra

A Rám-szakadék Dobogókő és Dömös között, mintegy 1 km hosszan húzódik. Magyarország egyik legvadregényesebb turisztikai célpontjában kapaszkodókorlátokkal biztosított útszakaszon túrázhatunk. A szakadékban található vízesések mellett létrákon mászhatunk feljebb és feljebb.
A szakadék összeszűkülő sziklafalai néha merőlegesek, de befelé dőlő falakkal is találkozhatunk. A szakadék mélysége több helyen meghaladja a 35 m-t, míg fenékszélessége néhol a 3 m-t sem éri el. Képe az eróziós és talajképződési folyamatoknak köszönhetően napjainkban is folyamatosan változik. A mederben található vízfolyás – amely a szakadék fölötti Három-forrás völgyből, illetve a szurdokvölgy oldalában eredő forrásokból származik – hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzad. Mivel a patak vízgyűjtő területe kicsi, árhullámai gyors lefolyásúak.

P_20180916_132147_vHDR_On P_20180916_131959_vHDR_On P_20180916_131942_vHDR_On P_20180916_121854_vHDR_On P_20180916_113852_vHDR_On

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Rám-szakadék kialakulásának története:
A szakadék egy vulkáni eredetű, andezit törmelékes breccsába mélyült szurdokvölgy. Falain a mintegy 15 millió évvel ezelőtti vulkanikus tevékenység nyomai láthatóak. A miocén korban a területet még tenger borította, melyből a vulkánikus hegyek szigetekként emelkedtek ki. A kitörések során a láván kívül dácitos, andezites vulkáni por és törmelék is a felszínre, majd a tengerbe jutott. A robbanások a kráter falából is hatalmas darabokat szakítottak le, melyek a forró porral keveredve hozták létre a ma is látható szerkezetet, melyben az erózió egyes helyeken két-három méter átmérőjű tömböket tárt fel.
Az ezt követő évmilliók során a hegyek fokozatosan kiemelkedtek, majd megkezdődött azok eróziója. A csapadékvíz munkájának köszönhetően a puha tufában magas, függőleges falak, az ellenállóbb lávarétegeken vízesések, zúgók alakultak ki.
A Rám-szakadék felső végénél a talajrétegek egymáson való elcsúszása következtében több száz m2-es suvadások keletkeztek. A megcsúszások a lejtviszonyok mellett a vastag agyagos termőrétegnek, illetve a forrásokból eredő vizek folyamatos áztató hatásának az eredményeként történnek.